g- a γ et s v] sv
D ISS ERT Δ TIO CR I TIC A,
VARIETATEM LECTIONIS
IN JESCHYLI III.
TRAGOEDiAS PRIORES
EX CODICE MS:0 BIBLIOTH. B EROLINENS,
SISTENS,
CU&US SP ECIMEN II.
VENIA AMPLISS. FACULT. PHILOS. UPS.
EXHIBENT
mag. n1c0l. c
c le w b erg,
AD REG. A C A D
♦UPSAL, INCLYT. ORD. THEOL. ADJUNCT. E. O. A.
ECCLESIAR. QUAR. NOMEN EST TIBLE ET ALAND, PASTOR.
ET
jonas gustav us dtk,
SMOLANDUS.
IN AUDIT. tjUSTAVIANO DIE XXIX NOV. MDCGCIX.
Η. Ρ. Μ. S.
Εν
ταιηξούν(xiiSsxi ii ηομ τοΚμκν r/v«
'gics i yxa uv φι μίαν;
- -% iEsCHYLUS,
«PSALIiE , TYPIS EDMAN ΝI ANIS.
v
a
S O-N Ε X L Ε L L Ε Ν C Ε
MQNSIEGNEUR LE COMTE
UN DES GRANDS DU ROYAUME
Cl
-DE VANT" CAPITAINE LIEUTENANT^
AU X GÄRDS DU CORPS.
CHEVALIER ET COMMANDEÜR DES ORDRES DU ROI
MONS'EIGNEUR
Les bimfaits, dont Votre Exc^llence a daigné eomhler fen
moti Ρ ere,. ont en partit rejailli sav moi. Mais ta mort m'ar racka -ee
Pere che Η. av int q'fit rufe dt appris le nom ile not ve illustre Bienfai-
ttiir. Cepemiant ce nom respeffable ne peut m'élre inconnu. et foiéis
aux sentimens sacrh de la reconnoissance, en osant, quoique je ne sois pas personnelltment conntt, offrtr a Votre Exckllence ces
hommages. Que Votre Excellence agrée ma hardiesse et le re-
fpeft le plus profond, avec le quet j'ai l'honneur d'dtre
Μ α Ν S I G Ν Ε U R
,ßfi VOTRE EXCELIiEI CE
fa
tres-httmlTe
et tres-oft is
santserviteur
J. g. D Y It.
VI RIS
SUMME REVERENDO S. S. THEOL. DOC TORI CELEBER RIM®
DOMINO Μ I G I S T R O
P. J. WICKEL GR EN
P AST« ET PRJEPOS. ECCLES. SJÖSAS, HORNARYB ET DR ER
ET
MAXIME REVERENDO ATQUE PR/ECL ARISSIMO DOMINO Μ A G I S T R O
ANDR. RENNER
PA ST. ECCLES. LEKARYD ET ARINGSAS ATQUE ADJACENTIS DISTRICTUS PRAvPOSlTO
NEC KON
ADMODUM REVERENDO ET PRIECLARISSIMO DOMINO MA G IST RO
I T Λ C η O H B
J
3Au® J.\ vj> il Jl SLu JO*.
V. PAS T. ET COMMINISTRO ECCLES. SKATELOF ET THORSAS
PATRON IS OPTIMIS
Beneficiorum in moestam Pafernam dormim ron minus a c in se
collatorum probe memor, has paginas pie sacratas
deiuit, vohiit
j. G. D Y K.
) 9 C
Verf. 309. ylvoäüs ctxutcv. MS. -σεαντον, verftt invito.
Eod. ν., και μεΒάξμοσαι, pro quo MS. habet μεΒάζμοσον, quod utique Vulgatae praeferen¬
dum le&ioni, quae, ii conje&urae locus eft,
fiéta videtur ex fimilitudine praecedentis v.
307. παξαφεσαι.
313. χλνοι. MS. κλΰει, fed antecedens xv pofcit con- junftivurn. Pari modo Saxa MS. pro Saxwv
non probatur.
320. 8$y etxeis κακοΤς: MS. habet κακών et quidetn
re&e, narn εικειν exquifitius jursgitur geniti-
vo; quare etiaiu MS. κακών praeferendum
cenfemus.
340. 8§αμη. MS. 8$ε μη.
343- Sek eis. MS. habet Sekois, quod utique praefe¬
rendum, tam· ob fen fum, quam ob vim par- ticulae ei praecedentis.
345. iyoo yag 8x ei $υ~υχω, eivexa. MS. illud 8K
ad finem verfus hoc modo rejicit: eyac y^
ei άυ^υχω, 78ό' είνεκ 8, fed male.
346. 7τλεί~οι<τι 7?rtμονάς τυχείϊν. MS. habet 7ΐΧει$8£
πημοναί, corrupte.
347· τυχαι. MS. τυχόν τείξ8σι.
350. ωμό is. MS, ωμοιν.
35?· yοομφηλαίσι. MS. ^αμφηλησι, quod quidem fer-
ri potefi; fed Ie&ibni Éxempl. btanleji vix
praeferendum pura mus.
363. 7ΐχξΥΐοξον, MS. 7ΐχνχω^ον} quod idero valet ac
Homert 7τανάωςιον.
B Verf.-
) ι·Ό (
Verf. .γιΐ,'θεξμης. MS. 6εςμο7ε, optime.
376. λωφηση χόλα. MS. χολον. Error forfan cala-
mi; nam τω λωφαν jungitur potius genitivus, cujus rei argumentum iterum occurrit infra
v. 655, OOS CO V TO ομμα λωφηση πό&α.
378· cgytjs νοσάσηε. MS. ψνχηε νοσύσηε, admodum ele¬
ganter.
381. πξο$υμε7&αι. MS. 7Τξομηθε7(Βαι. corrupte.
384· την Je την v όσον νοσε7ν. MS. τη Je τη νοσώ νοσε7ν,
prius vero Atticas Dialeéto magis convenit.
386. άοκη'σει, MS. $οκε7 σοι. parum apte.
389. κξκτχντι, MS. &CM8VTI. fed prius facilius ie
commendat.
394. φαίξει. MS B. fervat Veterum Editionum le*
étionem'$&Je/. Tarnen elegantior forfan videri poteft leitio Stanleji; nam πτεξο7ε -φαΐξειν αιΒέξοε οιμον alis accelerare aéris viam, h. e.
ad volare, admodum con venit JETchyii generl
dicendi audaciori.
418. πόξον, MS. pro hoc poetico habet τόπον, quod
etiam Scholiafti MS. probatur..
420- eSvos. MS. habet aniiquam le&ionem avSci·,
quam Scholiaftes MS. exponit per το πόλε*
μικον x&f εζοίίξετον yhos.
422. Κανκοίσβ πέλαε νέμονται, MS. νεμασι.
425· όίλλον εν πόνοιε. MS. άλλων er τrevas-, nec fic quidem male, adprobante itidem Scholiafte MScripto, qui hunc in modum verfum ex¬
ponit: μόνον ση τίξόιΒεν μόνον φησ) 71 ξό er, η
ίο ν.
> II (
Verf. των άλλων Bs ω ν τον Ύιτάνοο "Ατλαντα elåov §αμα°
<&έντα εν πόνο is, τ. ε. εν βλοίβαις,
43°· ΰποβαΐάζει. MS. ύποςενάζει, qvise etiam eft
ledlio antiquisfima, Vetuftisfimis exemplari-
bus compr bara, et p»-o qua five interpreta»
tionis ergo, ύποβαςάζει in Textum irrepflsfe
videtur, five etiam uti τω νωτοις magis con-
gruum.
431. ςένει ßv&cs. MS. βχΒεως.
432. ~V77 οβξέμει. in MS:o eft άττοβςεμει, quod etiam
ρ aeoptat Schoiiaftes MS. et pro μι>χος eft
μοχος.
434, uAyos όίκτξόν, Vetuftiorutn Exemplar. le&ionem πικξόν iervat Berolin. MSairn.
433. μγ\τ ccvQa&oe, pro quo MS. habet: μη$* χ&υμια,
quse eft oppöfitum τω χλι$η, atque fic facile probatur.
437. coJs πςοσελύμενον, MS. ·7Τξοσηλωμενον. quod nobis probatur,
438· 'Λ5Η rci MS. κ#} τι, invito verfu.
441. τ civ ξξοτοϊς Je ττάματα. MS. χξνίματα. Magis
ad fenfum.
456. άντόλα-ϊ, MS. ανατολάς. Sed ratione metri
habita , Syncope eft retinenda.
462. ζευγλαισι, a ζευγλη, jugum. MS. habet ζευ- γλοιτι.
472. nay.es ϊατξος ως tis. MS. ίςις habet cum plerisque Editionibus vettiftis; quod quidem
ferri poteft. Tamen le<5tic*nerr» Stanlejanam
ως tis, tamquam aliquts medieus malus , potius
B 2 te-
,